··2 perc olvasás

Segítség, nincs kiút!

Sokszor akkor keresnek meg a kliensek, amikor úgy érzik „beszorultak” egy számukra nem működő élethelyzetbe. Tudják, hogy valami nem jó, mégis tehetetlennek érzik magukat a változtatással kapcsolatban.

A frusztráció - amely akár évekig is csendben kísérheti őket- idővel beszivárog a mindennapokba. Megjelenhet feszültségként, testi tünetekben, kapcsolati konfliktusokban, motiválatlanságban vagy önbizalomvesztésben. A kezdetben egy területre korlátozódó elakadás lassan az élet több részét is átszínezheti.

Nincs kiút, labirintus, pszichológiai segítségkérés

A distressz (vagyis az olyan stressz, amely károsan hat ránk) egyik jellemzője, hogy kiszolgáltatottnak, tehetetlennek érezzük magunkat az adott inger vagy helyzet kapcsán. Látszólag kicsúszik a kontroll a kezünkből és azt érezzük, hogy nem tudjuk befolyásolni a minket érő hatásokat. Mintha csak hánykolódnánk a hullámokon cél nélkül, vagy rajtunk kívül álló erők rakosgatnának ide-oda.

Vajon tényleg “csapdába” estünk? Vagy csak épp nem látjuk a lépéseket?

Az életben valójában nagyon kevés olyan helyzet van, amiben nincs változtatási vagy lépési lehetőségünk.

  1. A befolyásolhatóság körének tisztázása.Mi az, ami valóban rajtam múlik? Mi az, ami nem? Már önmagában az, hogy különválasztjuk a kettőt, csökkenti a tehetetlenség érzését.
  2. CselekvésHa már látom mi az, ami rajtam múlik, mi lehetnek az első lépés, amit megteszek?
  3. A mozgástér tudatosítása.Nem mindig a helyzetet tudjuk azonnal megváltoztatni, de a hozzá való viszonyulásunkat igen. Egy döntés, egy határhúzás, egy kimondott mondat, egy új szokás már mozdít a rendszerben. Lehet, hogy a segítségkérés, valakinek a bevonása lesz az első lépés.
  4. A mikrokontroll visszaépítése.A nagy életkérdések helyett néha az segít, ha a nap legkisebb, még irányítható pontjaira fókuszálunk. Hogyan indul a reggelem? Mit eszem? Kinek írok? Mit engedek meg magamnak? A kontroll érzése gyakorlással erősödik. Idővel erősödik az énhatékonyság érzése.
  5. A jelentés újraértelmezése.

A „csapda” érzése gyakran abból fakad, hogy egyetlen történetet látunk a helyzetről. Amikor alternatív értelmezéseket kezdünk keresni, megjelenik a választás szabadsága is.

Nem az a cél, hogy minden körülményt uralni akarjunk, de kilépünk a tehetetlenség érzéséből és megpróbálunk változtatni magunkon vagy a környezetünkön, vagy épp mindkettőn párhuzamosan.

#onlinepszichológus #pszichológia

29 megtekintés0 hozzászólás

Legutóbbi bejegyzések

Összes