TESZTELD MAGAD: TE MILYEN HALOGATÓ VAGY?
- Dóra Klajkó
- 43 minutes ago
- 2 min read
Épp vizsgaidőszak van, vagy egy fontos anyag leadási határideje közeleg és rengeteg bonyolult feladat várna rád...Mi történik mindeközben? A fürdő sosem volt még ilyen tiszta, csillog-villog a konyha, eltűntek a vasalnivalók és a könyvek szín és méret alapján állnak rendezetten a polcokon, még a hűtőt is kitakarítod. Ismerős? Na jó, talán kicsit túlzás, de mindenki ismeri a halogatás egyik legrafináltabb típusát, ugye? Ez a produktív halogatás!
Érdekes, mert aki sokat halogat, arról hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy lusta. Holott a teendők tologatása, utolsó pillanatra hagyása egy jóval összetettebb mechanizmus! A legtöbb esetben érzelemszabályozási kérdésről van szó!

Mi történik?
Amikor egy szorongást, félelmet, unalmat kiváltó feladattal találjuk szembe magunkat, az agy azonnali megkönnyebbülést keres. Keresi a gyorsabb, spórolósabb, kellemesebb utakat, ami teljesen normális alapmechanizmusa. Az, hogy mit kezdünk ezzel a késztetéssel, már változó lehet egyénenként. A halogatás ilyenkor egy rövid távú érzelmi megküzdési stratégia.
A halogatás mögött sok féle ok állhat, különböző típusok vannak:
Elkerülés:
A feladattal kapcsolatos szorongás vagy frusztráció elől menekül. A feladat kerülésével próbálja megvédeni az önértékelését. Túlzott elvárás, büntetés, megszégyenítés állhat a háttérben.
Fokozott izgalmi állapot kivárása:
Úgy gondolja, hogy „nyomás alatt jobban teljesít”, ezért az utolsó pillanat adrenalinlöketére támaszkodva végzi el a feladatokat. Gyakran hatékony, de nagyfokú önismeret és tapasztalat kell hozzá, hogy ne váljon kockázatossá!
Perfekcionizmus:
A "vagy 100%, vagy semmi" szemlélet miatt a kudarctól való félelem megbénít, így el sem kezdjük a munkát. Itt gyakran fennáll a könyörtelen mércék sémája, vagy egy feltételes önértékelés (“akkor vagyok szerethető, ha tökéletes vagyok”). A tökéletességre törekvés bizonyos mértékig nagyon meg tudja dobni a teljesítményt, azonban egy ponton túl bénító hatásúvá válik.
Azonnali kielégülés hajszolása:
Evolúciósan az agyunk a gyors jutalmazásra van huzalozva, míg a halogatott feladatok hosszú távú előnyeit nehezebben értékeljük. Ez önszabályozási/ dopamin-kérdés és gyakran választunk olyan tevékenységeket, amik gyors, azonalli visszacsatolást vagy jutalmat adnak (pl.: rágcsálás, dohányzás, telefonálás egy baráttal). A hátterében állhat alváshiány, krónikus stressz, kiégés vagy akár a túlingerlés a mindennapokban (likevadászat, scrollozás, túlzott cukorbevitel, stb…). Ide tartozik a produktív halogató is, aki a fontos és nehéz feladat helyett hasznosnak tűnő, de kevésbé lényeges tevékenységekkel foglalkozik (pl. takarít, e-mailekre válaszol).
Döntésképtelenség és túlterheltség:
A túl nagy feladat vagy a sok lehetőség bénultságot okoz.
Kíváncsi vagy melyik típusba tartozol? Töltsd ki ezt a házi tesztet:
Halogatással minden ember küzd, bizonyos mértékig teljesen normális. Hogyha úgy érzed, hogy akadályoz a mindennapokban és a céljaid elérésében, esetleg hátrányos helyzetbe kerülsz miatta, akkor mindenképp érdemes szakemberrel konzultálni. Mindegyik típus mögött, más-más ok húzódik meg és más technika lesz célravezető, hogy leszámolj vele!
Forrás:
Steel, P. (2007). The nature of procrastination: A meta-analytic and theoretical review of quintessential self-regulatory failure. Psychological Bulletin, 133(1), 65–94. https://doi.org/10.1037/0033-2909.133.1.65


Comments